Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bibliaismeret I. (Ószövetség) jegyzet I.

2009.12.15

 Bibliai alapismeretek I. (Ószövetség)

 

 

Ø Az Ószövetség keletkezéstörténete

- A Biblia (a könyvek könyve- könyvgyűjtemény) ­- A kiválasztott nép (Isten népének) irodalmi alkotása.

- Két részből áll:

·         Ószövetség:

- Isten az emberekkel szövetséget kötött, melyhez soha nem lesz hűtlen, az emberek viszont azok voltak (Izrael története).

- Isten örök életet biztosított az embereknek, mindenkit szeretne felszabadítani.

- Az Istennel való szerződés maga az élet.

 

·         Újszövetség:

- Isten utolsó terve, célja az emberekkel.

 

Ø Az Ószövetség

- A könyvek zsidó csoportosítása:

1.      A törvény (Tóra vagy Pentateocus- Mózes 5 könyve)

2.      A próféták (korábbiak: Józsue, Bírák könyve, Sámuel, Királyok könyve; későbbiek: Izaiás, Jeremiás, Ezekhiel + 12 kispróféta)

3.      Az írások (Zsoltárok könyve, Énekek éneke, Dániel könyve)

 

A zsidók 22 ószövetségi könyvet tartanak számon (héber abécé mássalhangzóinak száma)→kabbala számmisztikája.

 

            - A könyvek keresztény csoportosítása:

További 7 könyvet is számon tartanak.

Összesen 45 ószövetségi iratról beszélnek.

 

    1. Történeti könyvek (Tóra- Mózes 5 könyve)
    2. Tanítói könyvek (Jób könyve, Énekek éneke, Zsoltárok könyve, Bölcsesség könyve)
    3. Prófétai könyvek (Izaiás, Jeremiás, Ezekhiel, Dániel könyve + 12 kisprófétai könyv)

 

Ø Az ószövetségi irodalom keletkezéstörténete

Pentateocus Kr. e. 5. sz-ig.

Prófétai irodalom Kr. e. 8-4. sz.

Történeti könyvek Kr. e. 13-1. sz.

Bölcsességi irodalom Kr. u. 5. sz.

 

a)      Kezdetektől Salamon korszakáig (Kr. e. 1850-932)

- Izrael története, a Pátriárkák eseményei.

- „A szájhagyomány kora”

- Salamon korától Þ bibliai irodalom→ hivatásos írnokok megjelenése→ szájhagyományok lejegyzése→ JAHVISTA hagyomány megjelenése (külön történetteológiai hagyomány, a Biblia legősibb hagyománya).

- Évkönyvek, jegyzőkönyvek készítése→ Dávid korában előkerülnek→ Bölcsességi irodalom.

 

b)      A királyság korszaka (Kr. e. 932-586)

- Salamon halála, Dávid általi politikai egység (Izrael és Júdea megszületése)→ Királyok könyve

- ELOHISTA hagyomány: vallási eszmény jellemzi, az egyiptomi kivonulás értelmezése a fő problémájuk.

- Asszír támadás, II. Sargon elfoglalja É-Izraelt→ Júdeába való menekülés (Ezekiás próféta)

- DEUTERONOMISTA hagyomány: deuteronomista iskola kialakulása, irodalmi tevékenységek (sok könyv).

 

c)      A számkivetés korszaka (Kr. e. 586-538)

- Nabukodonozor Kr. e. 587-ben tönkreteszi Júdeát→ a népet elhurcolják Babilóniába→ FOGSÁG ALATTI PAPI KÖRÖK hagyománya (Tóra végeleges formába öntése).

 

d)      A fogság utáni korszak (Kr. e. 538-50)

- Jób könyve, Zsoltárok könyve, Énekek éneke, Krónikás, Tóbiás könyve.

- Kr. e. 538-300 között befejezik a könyveket.

- Kr. e. 300 körül hellenizmus kezdete→ Nagy Sándor Kr. e. 333-ban elfoglalja Palesztinát, Júdeát→ bölcsességtanítók, apokaliptikusok, reformátorok megjelenése.

- Az apokaliptikusok kérdései: Mit hoz a történelem? Mit hoz a jövő? (angyalok tanítása által kibontott jövő)

- Kr. e. 100-ban befejezik az Ószövetséget.

 

Ø Az Ószövetség kánontörténete

1.) Kánon (görög szó) = nád (mint mérőeszköz→ szabály→ norma→ törvény)

- Erkölcsi és hitbeli felfogás szabályát jelenti a kereszténységben.

- A Szentírás normájává vált a keresztény gondolkodásnak.

 

2.) Jegyzék és gyűjtemény→ isteni sugalmazású könyvek gyűjteménye (zsidóságban csak az Ószövetség, a kereszténységben az Ószövetség és az Újszövetség jelenti együtt).

- A Biblia mércéje lett a hitigazságnak, normája a tanításnak és alapja az istentiszteletnek.

 

3.) A kánoniság:

·         Aktív megközelítés: a Biblia a hit és az erkölcs mértéke.

·         Passzív megközelítés: ha az egyház hivatalosan átvette és elismerte. Kánon akkor lett egy könyv, ha az egyház elfogadta.

 

- Sugalmazottság: Istentől ihletett (valaki pedig leírta) Þ karizmatikus befolyású emberek, tévedésmentesen jegyzik le Isten ítéletét. Célja a mi üdvösségünk. Ezek az igazságok apostoli igehirdetésen alapuló egyház tanításai.

- Az egyház az üdvösség igazságait közvetíti nekünk.

- Az egyház a Szentíráshoz méri magát, hogy megőrizhesse hitelét (sugalmazottság).

- Az egyetlen kánon, egyetlen mérce Jézus Krisztus, aki két irányban bontakozott ki. (Ószövetség, Újszövetség)

- Deuterokanonikus könyvek: másodlagos kánoni könyvek, amelyek bizonyos ideig vita tárgyai maradtak, amíg kánoniságuk felől a kételyek nem oszlottak el (Sugalmazottak-e vagy nem).

- Apokrifek: elrejtett kis titkos iratok, csak a beavatottak tudták megfejteni (János evangéliuma). Szintén deuterokanonikus könyvnek számítanak. A protestánsok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek nevezik.

- A római katolikus egyház 46 ószövetségi könyvet fogad el kanonikusnak, a protestánsok és a zsidók pedig 39-et.

- Az zsidók kánonja két forrásból ered:

1.      Palesztinai kánon- rövidebb

2.      Alexandriai kánon- hosszabb („Hetvenes Biblia”, Septuaginta)

 

- Az ószövetségi kánon kialakulása:

·         Az egyház a tridenti zsinaton (1546) ünnepélyesen meghatározta a 46 kanonikus ószövetségi könyvet, mint kánoni Bibliát (megegyezik a Septuagintával és a Vulgata fordítást is tartalmazza).

·         A Vatikán teljes egészében átvette, dogma kérdésében a katolikusok számára a Biblia lezárt.

 

Ø  Az Ószövetség szövegtörténete

1.) A Biblia nyelvei:

- Kr. e. 2. sz-tól kezdték az izraeliták nyelvét hébernek nevezni. (Jeremiás könyvében- zsidó nyelv, 8. sz-tól kánoni nyelv lesz) A nyelv eredete visszavezet a főníciai nyelvhez.

- A hébert, mint semita nyelvet a semita Ny-i csoporthoz soroljuk→Sémi nyelvcsoportba tartozik (A D-i csoporthoz tartozik az arab nyelv).

A héber nyelvet az Ószövetség őrizte meg, ezen kívül nagyon kevés a nyelvemlék (óhéber a Kr. e. 8., újhéber a Kr. e. 2. sz-tól).

- Arámi nyelv: a palesztinai törzsek alapnyelve (A Bibliában Dániel próféta könyve íródott ezen a nyelven).

- Koiné (bibliai görög nyelv): világnyelv volt Nagy Sándor hellén birodalmában, majd a Római Birodalomban. Virágzó koiné görög nyelvű irodalom létezett századokkal Krisztus ideje előtt és után is. A Septuaginta is ezen a nyelven íródott.

- A fordítások sémi hatás alatt álltak (egyedül Lukács evangéliumának bevezetője a kivétel).

 

            2.) A bibliai paleográfia:

                        - Melyik írásrendszert használták az első szöveges rögzítésektől kezdve?

- Kr. e. 4. évezred Mezoptámia-Egyiptom: globálisan az érzékelhető, cselekvést leíró szavak megjelenítése.

- Szóképek- felfedezik a szótagolás lehetőségeitÞ szótagírás, pl. ékírás megjelenése (Kr. e. 3000 körül). A sumérok ékírása meghatározta az egész Közel-kelet kultúráját.

- A betűírást a főníciaiak indították el, mi is ezt az ábécét használjuk. 22 betűs kánaáni írásrendszer.

A görög írás legkorábban Kr. u. 9. században jelent meg.

  Nagybetűs írás (majuscula), a bibliaírásban használták.

− Kisbetűs írás (minuscula), a kódexírásban használták.

− eszközök: agyagtábla (puhára írtak, ez a legősibb- Gilgames eposz), égetett agyagtábla, papyrus (Kr. e. 3000 körül indult Egyiptomból), pergamen (Kr. e. 300-ban keletkezett, bőrből készült, 1947-ben találtak ilyet, le lehet törölni és újra ráírni), papír (Kínából indult Kr.u. 700, első papírgyár 751-ben).

           

            3.) A Héber kéziratok:

                   Tóra = törvény

    Talmud = törvénygyűjtemény (Kr. u. 100-200 körül született)

    Misna = Talmud kommentárja

  Maszoréták: A Talmud megíróinak utódjai, a Bibliát kritikai jegyzettel látták el. A héber biblia kritikai jegyzeteinek összessége a Kr. u. 6-10. sz-ban keletkezett. Ez az elnevezés a héber massorah (= hagyomány) szóból ered, és áthagyományozottat jelent. Maszoréta tudósoknak hívják azokat a zsidó írástudókat, akik az V-X. században magánhangzójelöléssel látták el a szöveget, kialakították a biztos mintaszöveget. Kritikai megjegyzéseiket a szent szöveg köré írták..

− Kodex Prophetanum (895, Kairó): korai és későbbi prófétákat tartalmaz.

                        − Kodex Petropolitanus (916, Szentpétervár)

                        − Kodex Leningradesis (1008, Leningrád)

− Kumáni szövegek: 1947-1952 a Holt-tenger ÉNY-i részén találták meg. Eredeti és megbízható héber nyelvű szöveg (Ezzel lehet összehasonlítani a többit, 100 évvel régebbi mint a többi).

− 900 kézirattöredéket találtak, 10 tekercs ép. (Kr. e. 150- Kr. u. 70) Anyagát a Palesztinai Régészeti Múzeumban őrzik.

 

Ø  Bibliafordítások

Az igazi csak az eredeti nyelvű lehet.

− A szétszóródottságban élő zsidóság már nem tudott héberül, ezért le kellett fordítani arámira.

− Létezik közvetett (mindig a görög és a héber-arámi bibliát jelöli) és közvetlen (a többi nyelvű fordítás) fordítás.

 

1) Görög fordítás

·         Septuaginta („Hetvenes Biblia”, LXX)

- Alexandriában készült Kr. e. 2. században.

- Összesen 72 fordító dolgozott rajta.

- Nem egyszerre készült el, hanem évszázadok során.

- Zsidók készítették zsidók részére.

- A kisbetűs kéziratok száma 1500-nál is több.

- Kódexekben (nagybetűs) találhatók: vatikáni (B03), sínai (S01), alexandriai (A02), Béza-kódex (D).

- Origenész Kr. u. 250-ben elkészíti a szövegkritikai felülvizsgálatát, egy darab jó fordítást akart csinálni, úgy hogy 6 szöveget állított párhuzamba, amit a héber és a görög textusok adtak.

 

2) Semita nyelvű fordítások

·         Arám-tarkum fordítás

·         Pesitta fordítás (szír) − egyszerű és a legjobb, Szíriában ma is használják.

 

3) Egyéb keleti fordítások (közvetett fordítások)

·         Semita fordítások alapján: kopp, etióp, gót, örmény, georgiai, ószláv.

 

a)      Kopp fordítás (Kr. u. 1. sz., Egyiptom)

- Népnyelvű fordítás.

- mind a négy dialektust tartalmazza.

 

b)      Etióp fordítás (Kr. u. 4. sz., Abesszínia)

- Semita eredetű nyelv.

- Kr. u. 4. sz-tól keresztényekké válnak, Kr. u. 5. sz-tól az egész Bibliát birtokolják.

 

c)      Gót fordítás (Fekete-t. északi partvidékén)

- 380-ban görög minta alapján kapják a fordítást (elveszett, csak töredék maradt a 6. sz-ból- Svédországban van).

- Egyben a germán nyelv és irodalom alapköve.

 

d)     Örmény fordítás (3. sz-ban)

- Megvilágosító Szent Gergely adta nekik az Újszövetséget, a 4. sz-ban a teljeset elkészítik, megkapják (Moszkvai-kódex őrzi).

 

e)      Georgiai fordítás – grúzok

- Az örményből készült.

 

f)       Ószláv fordítás

- Szt. Cirill és Szt. Method készítik el.

 

4) A latin Biblia

- Rómában a liturgia nyelve is görög 196-ig.

- Az első fordítások a 3. sz-tól jelennek meg, de zűrzavarosak, ezért kell egy jó.

- Vetus Latina (Régi latin fordítás): görög alapján készült fordítás.

- Szent Jeromos 380-ban kezdi el készíteni az első Vulgatát („általánosan elfogadott”). Ez az alapja a végsőnek. A 16. sz-tól van közhasználatban.

- 1450-ben nyomtatják ki az első Bibliát, majd további Vulgata kiadások követik. Leglényegesebb vonás a keresztény latinság.

 

Ø A bibliai hermeneutika

I. Hermeneutika - „hermeneia” = értelmezés

- Istenek és emberek közötti közvetítés (Hermész).

- A szöveg üzenettel bír, amit ki kell bontani.

- Arisztotelész: meg kell találni egy jelentést, és azt a többire általánosítani lehet.

- Filozófiában jelenik meg a 19. sz. második felében.

- Dilthey: az emberben van valami több, radikálisan el kell választani a szellemtudományokat a természettudományoktól. A megértésre a történelmi tudat ad lehetőséget.

- Az igazi filozófia az élettel foglalkozik (Heidegger, Kierkegaard, Husserl, Dilthey).

- A legfontosabb az élet, a belső folyamatok megértése. Az ember a tudat belső és külső érzékeléseiben érti meg, hogy mi történik vele. A belső a filozófia, a külső a pszichológia.

- A megértésnek 3 része van:

1.      Megélés: hogyan függ össze a tudat a saját belső tartalmaival.

2.      Kifejezés: belső tudati formák külső lecsapódása.

3.      Megértés: öneszmélés.

- Az ember a megértést visszahelyezi a maga szellemi elevenségébe. Hermeneutika célja: az objektív tények szellemi eredetbe való visszahelyezése.

 

Ø  A modern gondolkodás és hermeneutika

- A mítosz az alapja mindennek, ahhoz kell visszanyúlni.

1.      A mitológiai gondolkodást nem lehet szembeállítani a logikai gondolkodással (szimbolikus tudatalattinak kibontása).

2.      Allegorikus értelmezés, szerepe: gondolat, esemény jelképes kifejezése. Fontos eleme az érzékelhető képben való ábrázolás. Az embert metafizikai valóságba emeli át.

Második naivitás: a XX. századi ember szimbólum- és mítoszkapcsolatának milyensége.

Az embert a mitológia szembesíti a szenttel → mit üzen számunkra a szimbólum → gondolkodni enged.

Az ember megtapasztalja az „a priorit” (tapasztalás előttit).

- Dilthey: „A természetet mindig magyarázzuk, a történelmet mindig megértjük.” A logika és a mitológia gondolkodás  összefüggése kimutatható.

- Exegézis: a szövegértelmezés konkrét elvégzése.

- Hermeneutika: a magyarázathoz érteni tudás, az értelmezés módszerében való jártasság.

 

Ø A szentírási értelmezéstan

- A bibliai hermeneutikának 3 szempontja van:

1.      Szemantika: jelentésről és értelemről szóló tan

2.      Heurisztikus értelmezés: értelemkeresés, megállapítás

3.      Proforisztika: az értelem előadásának módja

 

·         A bibliai hermeneutika története

- Philon allegorikus értelemben magyarázta → az Ókorban az allegorizált forma perdöntő!

- A Középkorban az allegorizálás hermeneutikus eljárásnak bizonyul.

4 fajtája van:

1.      sensus literalis: szószerinti lexikális tárgyi ismeret

2.      sensus allegoricus: átvitt értelem- hit szerinti figyelmes szemléletet jelenti

3.      anagógikus-egzisztencuiális: jövőbe tekintő, reménységre jogosító értelmezés

4.      sensus moralis: erkölcsi gondolkodásmódba és magatartásba vágó értelmezés

- Újkor: humanisták elutasítják az allegorikus értelmezést. „A szöveg önmagáért beszél.” Bibliakritika korszaka 1700/1800- (200 éven át).

1.      irodalomkritika; 2. formatörténet; 3. redakciótörténet

- Legújabbkor: Biblia egzisztenciális értelmezése→ újhermeneutikai módszer. Mit fejez ki a Biblia most számunkra? Krisztológiai beállítottság (Krisztus a kp-i alak).

 

Ø A szentírás értelmei

4 alapvető értelemről beszélünk:

1.      betű szerinti

2.      betűn túli – teljesebb

3.      tipikus

4.      belemagyarázott

 

 

·         Filológikus (betű szerinti) értelem:

− Nem egyfajta verbális jelentés, a fogalmaknak, ill. érzelmi és akarati tartalmaknak a kibontását jelenti.

− Mögöttes lelki állapotot is megmutat, megtudjuk, hogy a szerző mit kíván kifejezni.

 

·         Teljesebb értelem:

− A Biblia teljes egészében üdvtörténeti kérdés, a megváltás tényéről beszél. Krisztológiai jelentés nélkül nem lehet értelmezni.

 

·         Tipikus értelem:

− Természetfeletti értelmek kérdése: milyen jelképet, szimbólumot kíván számunkra közvetíteni? Pl. galamb- béke

− Metaforák, képek, parabolák értelmezése.

 

·         Belemagyarázott értelem:

− Az olvasó részéről belelátott értelmezés, lehet lelki értelem, teológiai (alkalmazott) értelem.

 

Ø  Bibliakritika

− A tudományos összefüggést keresi.

− Feladata: a szöveg üzenetének kibontása 4 módszer segítségével:

1.      szövegkritika

2.      irodalomkritika

3.      formakritika

4.      szerkesztéskritika

 

·         Szövegkritika:

− Autentikus szöveg: legjobban megközelíti az eredetit, a legelső számunkra üzenettel bíró szöveg.

− Kéziratok összehasonlítása, szövegtan segítségül hívása, íráshibák megállapítása, fordítások vizsgálata, olvasások összehasonlítása.

− Alapvető elve: biztosítsa a dogmatikus épséget (megmarad az üzenet eredeti tartalma mellett).

 

·         Irodalomkritika:

− Feladata: megállapítsa, hogy egy-egy szövegrészletnek ki a szerzője.

− Minden szerző meghatározott sajátossággal rendelkezett. Egység jellemző az intellektuális világukra.

− Módszerei:

           − nyelvrokonság megfigyelése

           − stílusváltás figyelembevétele

           − irodalmi összetettség felismerése

           − szakkifejezések megfigyelése

− jahvista (J), elohista (E), papi (P), deutoronóm (D) hagyományok megkülönböztetése.

− Belső és külső adatok, történelmi datálás alapján eldöntjük a szerző autentikusságát. A könyvek keletkezéstörténetét megérthetjük, ill. megtudhatjuk a szerző mondanivalóját.

 

·         Formakritika:

− Feladata: a nyelvi forma és alapintenció meghatározása. A szóbeli áthagyományozás törvényei és jelentősége hogyan jelennek meg írásban. A szóbeli áthagyományozás törvényeinek kutatása elvezet bennünket a beszéd lelkéig. Felismerjük egy emberi beszéd mondanivalóját, célját, alapintencióját.

Sitz im Leben: milyen életkörülmények között született meg a szöveg? Egy bibliai szöveg életbeágyazottsága, megtudjuk ki szólt kinek?

4 jellemző vonása:

           1. megformált szöveg személyének egyénisége

           2. beszédforma kialakítása

           3. a történeti megbízhatóság értéke

           4. ma számunkra nem olyan fontos, mint régen

 

 

                        − Bibliai formák és műfajok:

− Szájhagyományból fennmaradt műfajok: monda (mindig van történeti magva), novella (tanítást ad), eposz (visszaemlékezés), legenda (soha nincs történelmi magva).

 

·         Hagyomány- és szerkesztéskritika:

− Milyen áthagyományozással állunk szemben?

− Feladata: a végső, rögzített szöveg keresése. Fontossá válik a szöveg tekintélye, a sugalmazó szentlélek akciója, a szentlélek adja a kezünkbe a végső szöveget.

− A szöveg a történeti befolyást hűségesen közvetíti.

 

 

1.      Nyelvanalízis-nyelvfilozófia:

− Szintaktikus-stilisztikai analízis (Mondatfajokra való lebontás, meghatározzuk vele az üzenet funkcióját).

− Kiértékeljük a szöveg stilisztikai funkcióját (alany-tárgy kapcsolatából következtetünk a szöveg milyenségére).

- Szemantikai (jelentéstani) elemzés: egyes szavak jelentésével foglalkozik.

- Szerkezettani elemzés: szövegelemek helye /külső (kifejezési oldal) és belső (jelentés oldal)/. Az üzenetét nem szabad elhagyni.

 

2.      Teológiai kritika:

- A Biblia szempontjából szükségünk van a teológiára.

- Dialógus szükségessége- nincs megértés nélküle.

- Megértési horizont (hermeneutikus kör) lehetővé teszi, hogy Isten szava élővé váljon. Nem belelátunk a szövegbe, hanem engedjük, hogy teljes egészében eljusson hozzánk.

 

Ø Isten nevének hermeneutikai vizsgálata

- A név előfordul az Exodus 314-ben (Mózes 5. könyve).

- Isten kijelentette Izráelnek, hogy az ő neve Jahve melynek jelentése "Vagyok Aki Vagyok". „Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött engem hozzátok.”

- JAHVE- 6820 alkalommal fordul elő. A Sion-hegyről származik.

- A több név azért fontos, mert az igazit fel lehetne használni mágiára. Aki Isten nevét a szájára veszi, annak kell, hogy legyen kapcsolata Istennel.

- A névnek vallási funkciója van, a jövőre mutat rá. Dinamikus valósága van. „Vagyok akinek mutatkozom majd.”

- A név súlyos dolog, egyediséget jelent. Isten által megszólítottá tesz. Isten neve az emberben visszhangra lel.

- Az emberi életben Isten a neve által vesz részt. Istennél nincs tárgy, csak én és te.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Vidmate Download

(Vidmkr, 2019.04.26 20:45)

Today almost every Internet user visits YT or any other video hosting provider to upload and watch funny videos, free films and other content. But sometimes you want to download a video or a movie and the hosting doesn't allow you to do so. It's where Vidmate App is coming to help you out. It helps you to get a movie from may services, including Youtube, Facebook, Vimeo and many other hosting services. To perform this you just need to find a video and click "download". Plus, the app is 100% free and has user-friendly UI with your Android! Download <a href=https://vidmateapp.pro/apk/>Vidmate APK</a> now and start downloading very entertaining videos to share them with your friends or family!

Download Xender app for Windows

(XenVeW, 2019.04.18 14:37)

In this age people share images so many times a day they need a decent and safe application to do this task. Xender app is one of them. With the app you can share your images everywhere you want, from your iOS to computer and vice versa. You can download Xender from <a href=https://xender-download.com>https://xender-download.com</a> for free!

TutuApp iOS Download

(Tutukr, 2019.04.02 13:51)

Today anybody has an Android phone all across the world. This has lead to developing a millions of apps that provide servises such as mobile games, entertainment and others. To download any of these applications a user must get an account at Google Play. But not all programs are available there as they don't meet the Android rules. To avoid this a new app was developed - TutuApp. This helper works on Android run phones and tablets and it has the biggest store of APK apps. We name a few: Minecraft, Fortnite, Pokemon and others. They come with zero ads and locked content! Whant to know more? Visit <a href=https://tutuapp-app.com/apk/>Tutu App Android</a> to download Tutu App APK for free on your Android tablet. Installation instructions for TutuApp Helper are available there.